Magyarország talajtani nagyhatalom – a valóság mégis sírnivaló [ZöldVálasz #34]

A legértékesebb erdeinket is bármikor kivághatják – ezért kell változtatni a régi szabályokon [ZöldVálasz #41]

Társadalmi létezésünknek annyira fontos része erdeink megtartása, hogy központi költségvetésből kellene segíteni akár egyes erdőkezelőket, akár általában az ágazatot – hangzik el a Zöld Válasz legújabb adásában. Miért, ez az ügy most nem kap közpénzt? Épp ez az: ma az erdészetek még az ökoszisztéma-szolgáltatásokat is jórészt faanyag-termelésből finanszírozzák. Ennek véget kell vetni, és ebben egyetértenek Litkai Gergely erdős kerekasztalának vendégei, akik sok mindenben vitatkoznak is. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő vezérigazgató-helyettese, Tímár Gábor erdőmérnök valamint Gálhidy László, a WWF szakértője, erdőökológus beszélgetnek.

„Néhány óra alatt megáshatjuk a saját sírunkat” – szakértők az azbesztkrízis okairól és megoldásáról [ZöldVálasz #40]

Átcímkézett azbeszttartalmú szállítmányok most is érkezhetnek Ausztriából Magyarországra, lehet, hogy egy időre teljesen meg kellene állítani az osztrák forrású kőzetbehozatalt – mondja a Zöld Válasz podcastban Simon Gergely vegyianyag-szakértő, környezetkémikus, a Greenpeace munkatársa. Az azbeszt alattomos anyag, évtizedek múlva fejti ki negatív hatását. Ha valaki laikusként úgy látja, hogy a saját szennyezett portája előtt gyorsan felveri és ellapátolja a kőzetet, hiszen „Mi bajom lehet?”, nos, az lehet, hogy pont az alatt a három-négy óra alatt ássa meg a saját sírját – figyelmeztet Ágoston Csaba környezetvédelmi szakértő, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöke. Litkai Gergely műsora a hazai vegyianyag-szennyezések történetében példátlan nyugat-magyarországi azbesztkrízisről.

Mitől lesz a jogrendszer környezetpárti? [ZöldVálasz #39]

Milyen legyen Magyarország új klímatörvénye? Hogyan támogassák a jogszabályaink a beton helyett a természetet? Többek között ezekről szól a Zöld Válasz májusi adása, mely ezúttal – és mostantól – a szokásos hangplatformok mellett Youtube-on is megjelenik. „A régi klímatörvényt megsemmisítő alkotmánybírósági határozat nem foglalkozik azzal, hogyan kell a társadalmat felkészíteni a klímaváltozásra, nem mond semmit arról, hogyan váljon a jogrendszer részévé az új szemlélet” – mondja Szabó Attila, a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője. „Meg kell állapítani a Balaton teljes terhelhetőségét és azt mondani, hogy itt maximum ezer új szálláslehetőséget lehet létrehozni vagy száz új vendégéjszakát lehet elfogadni. Ilyen ma nincs, és ez nagyon nagy probléma” – vallja Kun Zoltán a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke.

Biomassza - tényleg zöld az, ha elégetünk egy rahedli tűzifát? [ZöldVálasz #38]

A biomassza az EU megújulóenergia-felhasználásának majdnem 60 százalékát adja, itthon pedig még jobb a helyzet: 80 százalék körüli ez az arány. Persze a megújulók csak 5-6 százalékot képviselnek az energiamixben, de a tervezhetőség miatt fontosak. A megújuló energia ugyanakkor nagyrészt azt jelenti, hogy elégetjük a tűzifát. Komoly ökológiai ellentmondás ez, hiszen így annyi szén-dioxid keletkezik, amelyet egy új fa sak száz év alatt egyensúlyoz ki. Hogy lehet mégis egyensúlyba hozni az energia- és az ökológiai szempontokat? Erről beszélget Litkai Gergely vendégeivel: Szajkó Gabriellával, a Regionális Energiagazdasági Kutatóiközpont (REK) tudományos munkatársával, az energiapiacok és a dekarbonizációs stratégiák kutatójával, valamint Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértőjével. Tudjuk egyáltalán, hogy a V4-országokban mekkora a valós kibocsátás? Zöld Válasz a biomasszáról.